Intézményünk története

A környezet

Békásmegyer-Ófalu környéke már az ókorban is lakott volt, de a XVII. század második felére a falu lényegében megsemmisült, majd a XVIII. század első felében indult meg a terület benépesítése német telepesekkel, akik felismerve a környék lehetőségeit szőlő- és gyümölcstermesztést folytattak. A falu utcái akkor még szélesek voltak, a házak előtt dió-, akác-, és szederfák állottak, melyek nyaranta hűs árnyat kínáltak az utcai padokon pihenő, tereferélő falusiaknak. 1946-ban elérte a falut a kitelepítések hulláma és a német ajkú családok helyett magyar családok költöztek a megüresedett házakba, és a környékbeli gyárakban dolgozva a mezőgazdasági termelés, a falu addigi fő tevékenysége, lényegében megszűnt. Békásmegyert 1950-ben csatolták Budapesthez. 1975–76-ban a falu egy kisebb részét lebontották, és megindult az új lakótelep kialakítása, ahová rengeteg ember költözött be. A rendszerváltás után a falu infrastrukturális fejlődése megindult, nagyon sok ház gazdát cserélt, sok régi düledező házat felújítottak. Ma a falu belső magja műemlékvédelmi terület, megőrizve az egykori csendes, nyugodt, családias hangulatot.
"Békásmegyerre évtizedek óta úgy gondolunk, mint hatalmas toronyházak tömegére, ahova nem is látogatunk el, hacsak nem akad valami dolgunk ott. Pedig a panelerdő tövében egy több száz éves falu virul, amely nemcsak gyönyörű házaival, hanem eleven közösségi életével is vonzó lakóhely, és látnivalónak sem utolsó." /Szekeres P. Mónika - Óbudai Anzikisz  2. évf. 3. sz. (2016. õsz)/
Az iskola épülete a Templom utca 5. alatt található. A korábban itt működő Dömös Utcai Általános Iskolát 1991-ben bezárták.  (Az egykori Dömös utcát 1992.12.17-én neveztek át Templom utcára).

Az iskola története

Iskolánk jogelődje, a Mustármag Ökumenikus Keresztény Iskola 1991-ben kezdte meg működését. Az iskolaalapítás 1989 tavaszán kezdett megvalósulni, amikor Lakner Zoltán tanár javaslatára Keresztény Iskolabizottság alakult. „…Az akkori társadalmi vitát, az aláírásgyűjtéssel járó fárasztó munkát és mindennemű szervezési feladatot óbudai keresztény/keresztyén polgárok vitték végig, még az elvtársi rendszerben. Ezzel, abban a forrongó időben, magukra véve annak terhét, hogy egy esetleges visszarendeződés esetén talaj nélküli tanárokká, értelmiségiekké válhatnak. (…) Gyűltek az aláírások. Az ívek fejléce, aláírói számára azt az óhajt fejezte ki, miszerint szeretnék gyermeküket keresztény óvodába, iskolába járatni.„ 1991. március 14-én az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat jóváhagyta a Mustármag Ökumenikus Keresztény Iskola első négy évfolyamának szeptemberi évkezdését, így szeptemberben - szerény költségvetési, személyi és tárgyi lehetőségekkel megkezdődött a tanítás az alsó tagozaton. Egy évvel később beindult a felső tagozat is, majd 1994 szeptemberében a gimnáziumi képzés. (Az idézetek részletek az iskola egykori igazgatójának, Vitéz Gyulának, a Mustármag húsz éve címmel, az interneten 2011. február 22-én megjelent írásából.)

Az időközben végbement törvényi változások kapcsán az iskola csak úgy maradhatott meg keresztény szellemiségűnek, ha valamelyik egyház átveszi az önkormányzati fenntartásból. Ennek eredményeként az 1996. április 3-án kelt Alapító Okirat szerint az intézmény fenntartását az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye vette át, a neve Mustármag Keresztény Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium lett. A megújuló intézmény alapfeladatát az alábbiakban határozta meg: „a III. kerületi lakosság igényeinek megfelelően a gyermekek keresztény szellemű alap- és középfokú oktatása és nevelése. Az intézmény megtartja eddigi ökumenikus hagyományait, pedagógiai célkitűzéseit, és jó szívvel fogadja pedagógusai és tanulói közé az iskola és óvoda értékrendjét elfogadó más történelmi egyház tagjait”.

Az Alapító Okirattal egyidejűleg dr. Paskai László bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke, Tarlós István, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának polgármestere, valamint Antal János, a Szent József Plébánia plébánosa Közoktatási Megállapodást kötött.

Az intézmény 3 épületben működött. Az óvoda a III. kerület Ezüsthegy u. 70. sz alatt, az alsó tagozat a III. kerület Víziorgona u. 1. sz. alatt. Ezeket az ingatlanokat 99 évre ingyenes használatba adta III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a Szent József Plébániának. A felső tagozat és a gimnázium a III. kerület Templom u. 5. sz. alatt a Szent József Plébánia tulajdonában lévő épületben működött.

2005 tavaszán jelentős beruházással az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskola Főhatóságának nagylelkű anyagi támogatásával beépült a Templom u. 5. sz. alatti épület tetőtere. A kialakított 5 tanterem, 2 szertár, orvosi rendelő és egy szép tágas aula lehetővé tette, hogy egy épületben helyezzük el iskolánk 12 évfolyamát, és az így feleslegessé vált Víziorgona utcai épület visszakerült a III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának használatába.

A törvény előírja, hogy az intézmény olyan nevet használjon, amely elősegíti az intézmény azonosítását, segíti az esetleges különbségek (pl. felekezeti hovatartozás) pontosítását. Lehetőséget ad arra, hogy az intézmény olyan nevet válasszon, amely kifejezi pedagógiai céljait, nevelési elveit. Éppen ezért  2016. szeptember 1-jén - Jézus Krisztus földi édesapjának oltalmába ajánlva intézményünket - Szent József Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium néven kezdtük meg az új tanévet.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Budakalászi Önkormányzat összefogásából egy új óvoda alakult Budakalászon, melynek egy új épületet is építettek a Szent Kereszt felmagasztalása templom közvetlen szomszédságában a Főegyházmegye finanszírozásával. A létrejött Budakalászi Jó Pásztor Óvoda - a Fenntartónk döntése alapján - az intézményünk tagóvodájaként 2023. szeptemberétől kezdte el fogadni a gyerekeket. Az óvoda új épületének befejezéséig a településen működő Telepi óvodában töltötték az első hónapokat vendégként a gyerekek és a pedagógusok. Az új épületet 2024. január 8-án vehettük bitokba.